3.Rész

Leengedte az ablakot, és ahogy benéztem egy vörös hajú srácot láttam ismerősnek tűnt, de nem tudtam, hova tenni.

- Szia! Ki vagy?
- Szia! P.O vagyok a Block-B-ből.
-  Merre indulsz?- érdeklődött P.O.
-  Boltba megyek bevásárolni!
- Elviszlek, szállj, be gyorsabban végzel.
- Rendben!  Bizonytalanul és félve, de beszálltam.
- Tudok, egy nagyon jó boltot a közelben ott mindent meg tudsz venni amit, kell!  Segítek haza vinni is oké?
- Nem kell. Nem szeretném, ha miattam bajba kerülnél vagy elkésnél P.O! 
- Nem fogok, nem indultam úgy sehova csak kocsikázni, megnyugtat.
- Értem.
- Megérkeztünk.
- Huha ez ám nagy bolt, még sose láttam ekkorát. Rátapadtam az ablakra, mint akinek új, hogy boltot lát. 
- Minden rendbe van Miyako?
- Persze! Ez volt ám csak a kínos helyzet, mit gondolhat most rólam! Sehol ország, sehol falujából érkező lány, aki még a nagy bevásárlóközpontot, se ismeri. Elindultuk be a boltba ő tudta mit hol talál én csak mentem utána, mint a kis pincsikutya. 
-P.O nézd megtaláltam a pezsgőt!  Ahogy közeledtem hozzá megcsúszott a cipőm elkezdtem hátra esni, de P.O elkapott és sikerült megakadályoznia, hogy a bénázásom miatt, már az első napon összetörjem magamat.
- Jól vagy Miyako?
- Igen! Válaszoltam alig halhatóan. Muszáj nekem mindig kínos helyzetbe hoznom magam? A fejembe enyhe robbanás ment végbe, de ezt nem mutattam ki neki. Jobb, ha nem tudja, mit gondolok.
- Akkor oké.
Látszót P.On, hogy megnyugodott, hogy jól vagyok. Nem elég, hogy már így is halál zavarba vagyok, akkor belém karol, és úgy megyünk végig a bolton mindenki nagyra nyílt szemekkel nézett. Próbáltam kihúzni a kezemet, de nem engedte és csak mosolygót rám. 
-P.O nem szeretnélek megbántani, de nekem ez nekem kellemetlen.
- Ne haragudj, nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni. Elindult a pénztártól ki az ajtón, lógatta az orrát miattam, ez nagyon rossz egy érzés volt.  Hirtelen megpillantottam egy Villám McQeenes plüsst és már jött is egy nagyszerű ötlet. 
-P.O várj egy kicsit!  Utolértem és átnyújtottam neki a plüsst.
- Ezt most miért kapom? 
- Az előbbiért, nem úgy kellet volna veled beszélnem, sajnálom.
-Miről beszélsz nem is történt semmi?! Köszönöm, nem tudom, miért vagy ilyen az emberekkel, de tetszik, hogy törődsz velük. Örülök, hogy megismerhettelek és bármikor segítség kell, csak szólj. 
Bepakoltunk a kocsiba és elindultunk haza fele, csend volt a kocsiba egyikünk se mondott semmit.
Ép, hogy P.O leparkolt és elindultunk a csomagokkal az ajtó fele már az ajtóba várt minket B-Bomb.
-Sziasztok! Együtt voltatok ?

-Igen, de útközbe futottunk össze és P.O felajánlotta, hogy segít. 
-Értem! P.O beszélhetnénk kicsit?
-Fiúk én akkor nem is zavarok tovább. Meghajoltam és nagy léptettek a konyha fele mentem. Megláttam nincs ott senki megnyugodtam ennyi izgalom bőven elég volt egy napra.